Sörgyárak

Pivovar Černá Hora

A Černá Hora-i sör első ismert írásos említésének dátuma 1298. július 16 – ekkor jegyezték fel, hogy egy Matouš nevű ember Černá Hora-i sört szállított Znojmóba. Černá Hora egy fontos kereskedelmi útvonal mentén feküdt, így valószínűsíthető, hogy a helyi sörrel nem csak a helyiek, hanem az átutazók is olthatták szomjukat, sőt a környező településekre is jutott belőle.

Annak ellenére, hogy 1530-ig nincs írásos említés róla, bizonyosak lehetünk, hogy mindig főztek sört a településen, egészen 1802 májusáig, amikor a gyár, a malátázóban keletkezett tűz miatt teljesen leégett.

A sörfőzés újraindítására a napóleoni háborúk után került sor. Azóta töretlenül készülnek Černá Horá-ban a sörök – csak a tulajdoni viszonyok változtak, az épp aktuális történelmi eseményeknek megfelelően. A jelenlegi sörgyár 1871 és 73 között épült, akkoriban, amikor a nagyüzemi sörgyártás Európa-szerte új lendületet kapott a részvénysörfőzdék alapításával. Persze Černá Hora sem úszta meg a szocializmust, 1948-ban államosították, majd az 1990-es közepén ismét privatizálták részvénytársasággá alakították. A sörgyár jelenleg Pivovary Lobkowicz a.s. csoport tagja, amely a termelést tekintve ma már az ötödik legnagyobb sörgyártó Csehországban.

Pivovar Konrad

A libereci városi polgárság 1560-ban szerezte meg a sörfőzés jogát. A város és környéke németek lakta vidék volt, így nincs mit csodálkozni azon, hogy átvették a szigorú bajor szabályokat, s ennek megfelelő körültekintéssel főzték a sört évszázadokon át. A 19. század derekán Liberec és környékének sörfogyasztása éves szinten már 200 ezer osztrák vödörnyi (1 vödör=51,62 liter) szintre emelkedett, s így szükségessé vált egy nagyobb kapacitású, új üzem építése. Erre új helyen, a városfalon kívül, egy tágasabb területen, Vratislavicében került sor.

1872-ben a helyi sajtó adta hírül, hogy részvényeket bocsátanak ki. A jegyzésben szinte valamennyi jelentősebb észak-csehországi nagytőkés részt vett, s lett így tulajdonosa a vállalkozásnak. S hogy a sörvágy milyen energiákat is képes mozgósítani, az bizonyítja, hogy az új gyárat rekord gyorsasággal, alig több mint egy év alatt építették fel. A századfordulót követően a gyár tulajdonosai osztrák bankokkal kötöttek különböző megállapodásokat, és ahogy az már ilyen esetekben mindig is lenni szokott, hamarosan a bankok, és általuk az osztrák tőke lett a gyár tulajdonosa. Az osztrák befektetői tőke a Monarchia bukása után is maradt a gyárban, melyet 1945 után, mint annyi más üzemet, államosítottak, és az észak-csehországi sörgyári vállalathoz csatoltak.

Napjainkban a gyár a Hols Rt. tagja. 2000-ben Konrad néven, egy tizenegyes, majd a tizenkettes prémium változatal jelentek meg a paicon. Ezzel a külföldön könnyen kimondható, márkanévvel váltották fel a korábbi Vratislav sörcsaládot. A név így is „családon belül” maradt, hiszen I. (Brnói) Konrad a régi névadó II. Vratislav cseh uralkodó testvére volt a 11. században.

Pivovar Nová Paka

A sörfőzés hagyománya Nová Paka-ban is több évszázados múltra tekint vissza, tulajdonképpen egyidős a 13. században alapított várossal. A mai sörgyár megépítéséről 1870-ben döntöttek a város polgárai és a részvény sörfőzde gyönyörű neogótikus épületében már 1872-ben megkezdődhetett a sörfőzés.

 Az 1948-as államosításig sikeresen prosperáló céget több más sörgyárral összevonták és ezzel kezdetét vette a gyár halódása. A gyár bezárásának gondolata is többször felmerült, utoljára 1988-ban. A döntést azonban sikerül elódázni, így a gyár folyamatosan üzemelt a privatizációig.

A magánosítás igazi fellendülést hozott a gyár életében, mely egyike maradt a Csehországban működő független sörfőzdéknek. A tradíciókra nagy hangsúlyt fektető vezetés őrzi a sörfőzési tradíciókat, melyeknek köszönhetően a sörgyár a hagyományos nyitott erjesztőkádas eljárással főzi alsó erjesztésű söreit. A minőség másik garanciája a sörfőzéshez használt víz, melyet saját, 100 méter mély artézi kútjukból nyernek.

A szocialista időszakban halára ítélt sörgyár igazi virágzása a 21. században kezdődött, amikor a tradicionális termékek mellett egyre újabb és újabb sörkülönlegességekkel – mint például az ízesített és az idénysörökkel – jelentek meg a piacon, melyekkel számos elismerést vívtak ki, mind Csehországban, mind az exportpiacokon, így Magyarországon is.

 

Pivovar Nymburk

Pivovar Nymburk A nymburki sörfőzés története egyidős a város történetével. Az Elba-parti várost 1275-ben II. Premysl Ottokár alapította. A 14. században épült hat bástyával, kettős árokkal körülvett várfalon belül már főztek sört, amelyre Luxemburgi János király 1327 decemberében megadta azt a jogot, hogy a „sörmérföldön belül” azaz a várostól 11,25 kilométeren belül a városi sörfőzőkön kívül tilos a serfőzés- és árusítás a városvezetés beleegyezése nélkül. A nymburki sör – amely a város egyik alapvető bevételi forrását jelentette – ezen a sörmérföldön túl nem igen tudott terjeszkedni, már akkor is erős konkurenciával kellett számolnia. Annak ellenére, hogy 1629-ben a főtéren új sörgyárat építtetett a város vezetése, sem lett a sörfőzés sikerágazat egészen 1895-ig, amikor megalakult Nymburki Sörfőző RT. Az Elba partján megépült részvénytársasági sörgyár ígéretes fejlődésének azonban az első világháború véget vetett.

Az utolsó békeév termelését csak 1925-ben sikerült elérni, és a nymburki azon kevés üzem közé tartozónak vallhatta magát, melyek számottevő termelés csökkenés nélkül élték túl a világválság nyomorúságos éveit. A második világégést, majd az államosítást már nehezen heverte ki a sörgyár: a termelést a központi tervek alapján kellett teljesíteni, a központi utasítások még az értékesítést is szigorúan meghatározták.

A privatizáció során több tulajdonos kezén is átment, de a multinacionális cégektől megőrizte függetlenségét a sörfőzde. A legfontosabb változást azonban a sörök átkeresztelése azaz a Postřižiny név felvétele jelentette. A nymburki sörfőzde, melynek az államosítást megelőző húsz évben Bohumil Hrabal apja volt a vezetője és az írói is sokáig élt a városban. Így kaptak nymburki sörök a Hrabal családjára és műveire utaló – Bogan, Pepinova, Francinův, Něžný barbar – neveket. Ezzel a váltással a közel 200 ezer hektoliter éves termelésű nymburki sörfőzde ismertségben is jócskán előrelépett.

Pivovar Třeboň

 Nem sok európai sörgyár büszkélkedhet olyan régi tradíciókkal, mint a třeboňi, amelyet 1379-ben alapítottak és működtetésében szerepet játszottak az Ágoston-rendi szerzetesek is. 1482-től a Rosenberg család lett a sörgyár tulajdonosa. A család több sörfőzdét is birtokolt, de a třeboňi fejlesztését sem hanyagolta el. A család egyik tagja, Petr Vok nem véletlen lett 2010-ben névadója egy třeboňi sörnek.

A jelenlegi gyárépület helyén, az új tulajdonos a Schwarzenberg család 1706-ban egy új sörgyár építésébe kezdett, amely 1712-re fejeződött be. A sörgyár mai formáját az 1800-as évek második felében nyerte el és akkoriban az 5.000.000 literes évi termeléssel a legnagyobbak közé tartozott és számtalan országba exportálták a třeboňi sört. Az első világháborút követően a termelés felére csökkent és gyár válságát csak tovább fokozta a müncheni egyezmény, majd a második világháború, míg végül 1945 elején teljesen leállt a gyártás.

Államosítás után a třeboňi sörfőzde előbb a Ceske Budejovice-i gyár alá tartozott, majd társvállalat lett a Délcseh Sörgyárak trösztjében. Ezt a trösztöt 1992-ben privatizálták, de a vállalatcsoportban háttérbe szorult a híres Bohemia Regent márka, még léte is veszélybe került. A megoldást a 2000 évi önálló részvénytársasággá szervezés és az új tulajdonosi kör hozta meg. Azóta ismét egyre emelkedik a sörgyár termelése és a márkanév ismét régi fényében ragyog.

Pivovar Žatec
 
Žatec (ejtsd zsatec) – német neve Saaz – az érdeklődő sörivó számára elsősorban a tájon termő híres komlóról lehet ismerős. A žateci – vagy Saazer – komlót nem csupán Csehországban, de világszerte is a legjobbak között tartják számon. Így nem véletlen, hogy a sörgyár sörei határozottan komlós karakterűek, akár a világos, akár a barna sörökről legyen szó.

A városban már a 13. században is főztek sört – a szomjas polgárok szomját négy sörfőzde sörei közül választhattak. A századok során ugyan a sörfőzdék száma lecsökkent kettőre, de a sörszomj nem változott ezért 1777-ben új sörgyárat építettek, és ez a város sörfőzési joggal rendelkező polgárainak tulajdonába került.

Ez azonban az 1788-as tűzvész során leégett. Žatec azonban nem sokáig maradt sörgyár nélkül Premysl-család által építtetett vár helyén 1801-ben kezdte meg működését a Bürgerlichen Brauerei Saaz, mely a mai sörgyár elődjének tekinthető. Érdekesség, hogy a gyár az 1898-as felújítástól az 1948-as államosításig a Dreher család tulajdona volt „Vyvozní pivovar Ant. Drehera” azaz „Dréher Antal kiviteli serfőzdéje” néven. Az államosított sörgyárra azonban nem a fejlődés, hanem a leépülés várt és az újabb aranykorra 1995-ig kellett várni. Ekkor a privatizált sörfőzde tulajdonosa Gustav Seifert lett, akinek köszönhetően lassan, de biztosan nő a gyár termelése. A žateci sörök már nemcsak Csehországban ismertek, hanem Angliába, Olaszországba, Svédországba és immár Magyarországra is exportálják.

Pivovar Pardubice

A pardubicei sörfőzés hagyománya több mint 600 éves. Az igazi fellendülés azonban akkor kezdődött, amikor az ország leggazdagabb embere Vilém Pernštejn, a 15. század elején a városba tette át székhelyét. Neki köszönhetően 1531-től már a sörfőzde látta el a környék kocsmáit sörrel.

Az új idők szava, a kereskedelem és az ipar fejlődése és a sörfőzés modernizációja egy új, immár részvénysörfőzde alapítását tette indokolttá. A ma is működő pardubicei sörgyár építését 1871 augusztusában kezdték meg és a következő év áprilisában már meg is kezdték a sör főzését.

A sörgyár nevét egy 1890-ben főzött barna sör tette Európa-szerte ismertté. A Pardubicky Porter 8 százalékos alkoholtartalmával hosszú évtizedekig a világ legerősebb sörének számított. Az I. világháború után tovább bővítették a sörgyárat, amely így az egyik legmodernebb és legnagyobb lett Csehszlovákiában. A termelés 1930-ban már meghaladta a százezer hektolitert. A második világháborút követően sörgyárat államosították, de ennek ellenére megőrizte jó hírnevét. A bársonyos forradalom után a sörfőzdét privatizálták és azóta ismét részvénytársaságként működik a sörivók teljes megelégedésére.

 

 

 

created by Kovács Vera