Hírek

Met azaz a mézsör

Az egyik legrégibb alkoholos ital, a múlt század közepéig Németországban, különösen Szászországban és Poroszországban volt kedvelt, de szívesen itták a görögök, az ausztrálok, a Himalája pásztorai és a maja indiánok. A germánoknál az istenek itala volt. Plinius, római történetíró műveiben említi. Elkészítése könnyű volt. Az erdei mézet vízzel elkeverték és erjesztették.Bizonyos idő után leszűrték, utána már fogyasztható volt. Eredetileg mindenki készíthetett annyit, amennyit akart, később császári és udvari monopólium lett, amelyet aztán komoly összeg ellenében kolostoroknak, városoknak bérbeadtak.

Az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek az ízesített sörök és nem kellett sokáig várni a mézes sörre sem. Egy cseh faluban, Senticében Jiří Jelínek főzött egy ilyen különlegességet, melynek receptje alapján készül a Černá Hora-i sörgyárban, a kvašení azaz erjedés kifejezésre utalva, a Kvasař névre keresztelt akácméz tartalmú sör. Bár karakterére a mézes édesség rányomja a bélyegét, a sör ízeiben végig ott bujkál a cseh sörökre jellemző komlókeserűség. A sör testes, szárazanyagtartalma 14°B és alkoholban (5,7%) sem szegény.

 

A legegészségesebb sör

A nagyipari sörfőzés egyre másra alkalmazta a tudomány és a technika legújabb felfedezéseit. Eltávolodva egyúttal – ki kevésbé, ki jobban – a német sörtisztasági törvény immár senkire sem kötelező előírásaitól. Mindez csak a legutóbbi időben, a bioeljárások megjelenésével változott meg. Egyre több a biosörfőzde, ahol a klasszikus sörfőzés szabályaihoz térnek vissza: nemcsak szigorúan ellenőrzött bio alapanyagokkal dolgoznak, de a vízkezeléshez sem használnak aktív szénszűrést, ioncserélést, ózonkezelést vagy UV-besugárzást. S a minőség is türelmesen végigvárt, hosszú érési folyamat során teljesedik ki. A fentiek figyelembevételével készül a zateciek biosöre is, melyet nem csupán biohíveknek, reformivóknak ajánljuk, hiszen az alkoholtartalmat leszámítva amúgy is a sör az egyik legegészségesebb ital. Bőséges B-vitamin tartalma fiatalon tartja a bőrt és nyugtatja az idegrendszert, a kierjedésből visszamaradt cukor, a dextrin, a fehérjék, az ásványi anyagok, a szerves savak pozitívan hatnak az anyagcserére, és több fontos nyomelem is található az alkotórészek között. Mindezt a legtöbb sörről elmondhatjuk, de a bio óriási előnye, hogy fogyasztásakor nem terheljük semmiféle szermaradvánnyal a kiválasztó szerveinket, a szervezetünket.

 

 

Nyári frissességet ajánlunk

A cseh sörfőzők sokáig ellenálltak a kísértésnek, hogy a megbízható alsóerjesztésű sörök, már-már sérthetetlen výčepní, ležák, speciál szentháromságán túl érdeklődést mutassanak más időközben egyre divatosabb és népszerűbb sörtípusok felé.

A Cerna Hora sörfőzde Velen búzasöre az egyik első a cseh felsőerjesztésű sörök műfajában. Annak ellenére, hogy elvileg a német búzasörök mintájára készül enyhén fűszeres illata és gyümölcsös zamata  már-már a wit – azaz a belga búzasörök – világát idézi. Meglepően testes, de mégis igazi frissítő, nyári szomjoltó sör, melyet megvásárolhatnak a Sörszalonban és a Bohemia Sörözőben is, igazi ínyenceknek a Hrabal sörözőben kínált csapolt változatot ajánljuk figyelmébe.


Libereci rezaný ležák

 
Az észak-cseh Liberec külvárosában található sörfőzde kalandos történetet élt át a rendszerváltozás után. Előbb az angol Bass, majd a Pražské pivovary birtokolta. 1998-ban amikor utóbbi, az Interbrew tulajdonába került, megszűnt az üzemben a sörfőzés. A gyár márkájának a Vratislavicének a gyártását a prágai Branik sörgyárba vitték át. A dolog pikantériája, hogy utóbb a braniki üzemet is bezárták.

Szerencsére azonban a libereci sörfőzde berendezéseit nem szerelték le, így az új tulajdonos, a cseh tulajdonú Hols as. 2000-ben újraindíthatta a sörfőzést és az új cég söreit Konrad néven vezette be a piacra. 

A kínálat a jellegzetes cseh választékot jelentő 8, 10, 11, 12 B°-os világos, félbarna és barna sörökön túl az erősebb és testesebb 14 és egy 16 B°-os speciál sörrel is bővült.

A korszellem és az élesedő piaci verseny azonban a cseh sörfőzdéket is újabb típusok és sörkülönlegessék bevezetésére ösztönzi. 

Így lett a Konrad sörcsalád legújabb tagja egy 11°-es polotmavý ležák, 4.6%-os alkohollal és vörösbe hajló színnel.  A különleges řezaný ležák meghazudtolva a cseh sörgyárak jellemző ízvilágát leginkább egy viennára hajaz. Az első kortyokban csak egy jól kiegyensúlyozott sört élvezhetünk, mely aztán a végén – csattan az ostor – élénk komlós vonulatot mutat fel. A Konrad ESO értékeit a minőséget elismerő oklevéllel is elismerte az idei PIWEX, szakavatott zsűrije. 
 

 Velká Pardubická

Manapság Európa egyik legnagyobb lovas akadályversenye a Pardubicei Nagydíj. 1856-ban – a helyi természeti adottságokat: árkokat, sövényeket kihasználva – Padubicében is megépítették az akadályokkal nehezített pályát, amelyet addig alakítottak, amíg a világon egyedülállóan nehéz nem lett.

Eleinte kisebb versenyeket, köztük angol mintájú „steeplechase” futamokat rendeztek, majd az első igazi Velká Pardubická-ra, 1874. november 5-én került sor, amelynek fődíja 8000 arany volt. Ettől kezdve a versenyt minden évben megrendezték, kivéve a háborús éveket és 1968-at, valamint két évet, amikor nagyon rossz volt az időjárás.

Napjainkban erre a – nemcsak Csehországban méltán híres – lóversenyre általában október második vasárnapján kerül sor. A pálya 6900 méter hosszú, amelyet 31 akadály nehezít. Általában 15–20 ló és lovas vesz részt egy versenyen. Az idén Orphee des Blins nevű lovával Jan Faltejsek diadalmaskodott. Az utóbbi három év nyertese Josef Váňa Tiumen nevű lovával ezúttal a harmadik lett.

Kevesen tudják, hogy a versenynek van magyar vonatkozása is: az 1875 és 1878 között háromszor is győztes ló, Brigand Magyarországon született. A pardubicei pályán rendezett kisebb akadály- és más típusú (military, díjugrató, sík futam) versenyeken pedig többször nyertek magyar indulók is.

Az akadálypálya legismertebb és legnehezebb pontja a 1,5 m magas és 2 m széles sövény mögött rejtőző 5 m széles és 1,5 m mély árok, azaz a Nagy Taxis ugrató (egyszerűbben Taxis), amely eddig 27 ló életét követelte, s amelyet Egon Thurn-Taxis (1832–1892) herceg alapján neveztek el. Ennél az akadálynál minimum 8 métert kell ugratniuk a lovasoknak, és a sövény miatt a ló nem láthatja a mögötte levő árkot.

Erről a legismertebb pardubicei ugratóról nevezte el aztán az 1531. óta működő helyi Pernštejn sörgyár a 14°-os erősségű, 6% alkoholtartalmú, alsó erjesztésű, jellegzetesen telt ízű, komló illatú, szép sűrű habbal rendelkező termékét, a Pardubický Taxis sört, amely kapható a Bohemia Sörszalonban és a sörözőben is.


created by Kovács Vera